SEIKO ÓRAGYÁR

Az időutazás folytatódik!

Az előző részben kipróbálhatta az időkapszulát, amivel a CASIO múltját jártuk körbe, majd elérkeztünk a jelenbe.

Reméljük kellemesen utazott!

Ismét arra kérjük, helyezkedjen el kényelmesen, de most az üdítő mellé kapcsolja be legkedvesebb zenéjét. Tudja azt, amit teljes hangerőn is szívesen hallgat. Csak nyugodtan, van időnk.   

Ez azért szükséges, mert a mostani utunk során sokkal messzebb megyünk az időben. Mielőtt indulunk (és amíg előkészül), meg kell tudnia egy fontos dolgot, miért éppen Japánban kezdtük kalandozásainkat?

A Távol-Keleti országok sokkal nagyobb múlttal rendelkeznek, mint az Európaiak, így az időmérők terén is.

Kínában már az időszámításunk előtt is használtak időmérő eszközöket. Azonban történelmi viszontagságaik háttérbe szorították ez irányú fejlődésüket.

671.

Az első Japán vízóra megalkotása, Tenchi császár idejére tehető. Ezt követően, a Japán történelem rögös útja szintén a feledés homályába taszította az időmérők fejlődését, de az igény nagy volt rá. Ezért Európából kezdtek importálni mechanikus időmérőket.

1603.

Az Edo-korszak kezdete. Edo városa lett az ország óragyártásának központja. Az órás mesterek ebben az időben még a sógunátus közvetlen alkalmazásában álltak.

Sukezaemon Tsuda órásmester ekkor alkotta meg a Wadokei, azaz japán órát.

Különlegessége, hogy a hagyományos japán időmérés szerinti időt mutatta, ami a holdnaptáron alapult. Különösen bonyolult szerkezet volt. A napokat külön nappali és éjszakai időre osztotta, a két napszakot pedig további 6-6 időszakra. Az év folyamán ezek a napok eltérő hosszúságúak voltak. A Wadokei órák ezt is tudták.

Ez a bonyodalom a világ más országában lévő órásmestereket elkerülte.

A Wadokei órákat egészen az Edo-korszak végéig (1868) használták Japánban.

1872.

Japán ekkor nyitott a világ felé és aláírt egy megállapodást (1858), ami megszüntette a Japán és a nyugati országok közötti kereskedelmi tilalmat. A vasúti hálózat rohamos fejlődése és a Meindzsi kormányzás rendelete, miszerint a világszerte alkalmazott időszámítási rendszert fogadja el a holdnaptár helyett (1872. december. 03, egyik napról a másikra 1873. január. 1-e lett), az órák iránti igény hirtelen megnőtt.

A hagyományos Japán órát már nem lehetett használni. Japánban senki sem volt, aki az új rendszer szerinti, használható órákat tudott volna készíteni.

Eleinte nyugatról (Amerikából és Európából) importáltak órákat.

Hogy Japán ne függjön teljesen a külföldi behozataltól, a növekvő igény kielégítése érdekében fel kellett venniük a versenyt a nyugati óragyártókkal.

Így több óra importőr maga is belefogott az óragyártásba, amihez a behozott órák szolgáltak mintául. Gombamód szaporodni kezdetek az óragyártó üzemek Tokió, Osaka, Kyoto és Nagoya városában.

Most jött el a pillanat, hogy induljunk!

 Felkészült? Kalandra fel!

SEIKO ÓRAGYÁR

 

Kezdetek

Kintaro Hattori 服部 金太郎, (1860. november 21. – 1934. március 1.) Japán üzletember, a történelem egyik első és legfontosabb Japán órásmestere, valamint a SEIKO, a világ egyik legnagyobb óragyártójának alapítója.

Kintarō Hattori 1860. november 21– én egy régi kereskedőcsaládban született Uneme-cho, a mai Kyobashi-ban, Tokióban.

13 éves korában kereskedelmi és műszaki képzésben vett részt. A következő évben Kobayashi Denjiro, Japán egyik fő órása és órakereskedője vette fel, ahol megkezdte első szakmai gyakorlatát a Kameda Clock Shopban.

1877.

18 éves koráig több órásmesternél inaskodott és otthoni órajavítással foglalkozott, az első olyan vállalkozó szelleműek egyike volt, akit Japánban már akkor „az órák királya”-ként emlegettek.

1881.

Az órajavítás mellett használt órákat forgalmazott. Tárgyalásokat kezdeményezett a jokohamai székhelyű svájci cégekkel, az importált svájci órák nagykereskedelmére és kiskereskedelmére összpontosítva, majd 21 éves korában Hattori megalapította első üzletét, a “K. Hattori & Co.”néven. 25 éves korában úgy döntött saját órákat gyárt helyben és megnyitotta saját óragyártó üzemét.

1892.

Kintaro megvásárolt egy használaton kívüli üveggyárat Tokióban. A gyárnak a SEIKOSHA nevet adta, seiko = kitűnő, sha = ház, így a gyár a „kitűnőség háza” lett.

Fali órák gyártásával kezdte, majd ahogy látni fogjuk, fokozatosan zseb-, ébresztő- és karórák gyártásába is kezdtek. A gyár indulásától számított 8 hét múlva, már 12 amerikai stílusú faliórát gyártottak, pusztán kézi munkával. Az előállításhoz elektromos gépekre is szükség volt. A szükséges energiát emberi erővel hajtott generátor biztosította, óriási zajt okozva. A gyárnak így a város egy kifejezetten ipari negyedébe kellett költöznie. Itt már egy 5 lóerős gőzgép segítette munkájukat, ahol nemcsak mechanikai részeket gyártottak és szereltek össze, hanem óralapokat, mutatókat és fatokokat is. A gyár hamar kinőtte ezt a helyet is és átköltöztek Ginzába. Ma ez az épület, a Hattori Óratoronnyal, Tokió egyik legdrágább, legdivatosabb kerületének ingatlanja.

Az első japán gyártású órák nagy sikere után tanulmányútra utazott Európába, hogy lépést tarthasson a nyugati technológiával és termelékenységgel. Az út olyan jól sikerült, hogy Hattori új óragyártó berendezésekkel tért vissza Japánba, és ennek következtében számos új gyártósor született.  

1895.

35 éves korában elindította az “Időmérő” nevű zsebórák sorozatát.

1899.

Kintaro Hattori elutazik Európába és Amerikába, ahol több óragyárat is meglátogat.

Tapasztalatai szerint Európában sok modellt gyártanak, kis darabszámban, míg Amerikára az ellenkezője igaz. Kintarora az amerikai minta tett nagyobb hatást és úgy döntött, hogy a tömeggyártást kell követni, ami az automatizálás igényét vetette fel. Nehézségek árán, végül sikerült 200 db. különböző berendezésre szert tennie. Bár ezek még nem tették lehetővé a teljes automatizálást, de lényegesen lerövidítették a gyártás idejét és így alkalmasak voltak a modellek nagy mennyiségben történő előállítására.

1900.

Belekezdtek, a már meglévő gépek kiegészítéseként, saját tervezésű berendezések gyártásába. A géppark így 300 új eszközzel bővült. Ezzel egyidejűleg újabb kihívás előtt állt a Seikosha. A külföldről bejövő órák óriási fejlesztéseken mentek keresztül. A zsebórák vékonyabb és tömörebb szerkezetűek lettek.

1902.

A hazai piac nagyobb előnyben részesítette az import órákat. Ez a két esemény egyértelművé tette, hogy a gyár termékeit, a lehető legalacsonyabb áron kell árulni. Az önköltséget úgy csökkentették, hogy saját alkatrészgyártásba kezdtek, a saját nevelésű szakmunkás gárdájukkal, ezzel a minőséget is tartani tudták.

1905.

Kiadta az első ébresztőóráját. Ekkorra, Kintaro Hattori kereskedelmi tevékenységét kiterjesztette egész Japánban, valamint Sanghajba és Hongkongba. Ezzel Japán legnagyobb órásává és órakereskedőjévé vált.

1913.

53 éves korában Kintaro Hattori bemutatta saját gyártású és egyben az első japán karórát, a Laurelt. Ezt követően ismét nehéz idők jöttek. A Japán gyárakat fegyvergyártásra kötelezték, ami visszavetette fejlődésüket. Több gyár tönkrement ebben az időben. Kintaro Hattori hosszútávra gondolkodva, a befolyt bevételeiből bizonyos részt folyamatosan jövőbeni befektetésekre különített el. Így élhette túl az előre nem látható nehéz időket.

1924.

A Nagy Kanto földrengés lecsapott Japánra, amiben a Seikosha teljesen porig égett. A képen a SEIKO múzeumban ma is őrzött maroknyi összeolvadt zsebórák maradványa látható. Szinte csak ennyi maradt a gyárból.

Kintaro Hattori a régi gyár hamvaiból hozta létre és indította el a Seiko Holdings Corporationt, amit ma már világszerte SEIKO néven ismernek, egy olyan márkát keltve életre, amely később forradalmasította az egész világ óragyártást. A „kvarcóra mozgalom” bevezetésével, a világ legnagyobb óragyártójává vált.  

Még ez év decemberében kiadta az első SEIKO névvel ellátott karóráját, mely a pontosság, innováció, kifinomultság szinonimájává vált.

1934.

Kintaro Hattori 1934-ben, 73 éves korában elhunyt Tokióban, Japánban.

Kintaro az egyik kulcsfigurája volt a Japán óragyártó ipar létrehozásának és halálával sem ért véget a SIKO gyár fejlődése. Utódai büszkén folytatták az alapító gondolatát. Olyan képzelőerőről, újítókészségről és üzleti érzékről tanúskodva, amely képessé tette a SEIKO márkát, hogy a világ egyik legnagyobb óragyártója legyen.

1959.

Az első automata szerkezetű SEIKO karóra kiadása.

1960.

Elkészült az első Grand Seiko modell, Nagano prefektúrában (Japán középső részén). A SEIKO legtapasztaltabb és legképzettebb órásait azzal a feladattal bízták meg, hogy a lehető legjobb órát készítsék el, amelyre képesek. A Grand Seiko a SEIKO mechanikus óragyártás kiválóságának csúcsát képviseli, mely nagyobb pontosságot, olvashatóságot és tartósságot biztosít, mint bármely más óra.

Svájcban az órásmesterek független versenyt hirdettek, hogy megalkossák az első kereskedelmi mennyiségben gyártható kvarcórát. A SEIKO addigra fejlett automata gyártósorral rendelkezett, egymásra épülő gyártási folyamattal, mindez egy gyáron belül, 24 órában, emberei beavatkozás nélkül. Ezek a feltételek biztosították a kvarcórák tömegtermelését. Ezzel szemben Svájcban, bizonyos szerkezeti egységeket más-más gyárból szereztek be. Az ilyen ipari struktúra sem tömeggyártásra, sem automatizálásra nem volt alkalmas. A svájci óraipar alapjaiban várt az átszervezésre. Ennek köszönhették lemaradásukat a kvarcóra gyártásban.

1964.

A SEIKO, a Tokiói Olimpiai Játékok hivatalos időmérője és beszállítója. Azóta is számos sporteseményen vesz részt, ebben a szerepkörben.

Kiadják, Japán első stopperrel kombinált karóráját.  

1965.

Az első Japán búváróra kiadásának éve.

1969.

A Hattoriak második generációjához tartozó Shoji Hattori kiadja rendeletét, ami a vállalat történelmében a legfontosabb fordulóponthoz vezetett. A SEIKO kutató fejlesztő osztályán végkimerülésig dolgoztak, a műszaki gárda nehezen vette az akadályokat. Az elnök türelme elfogyott és azt a feladatot adta, hogy egy éven belül kereskedelmi gyártásra alkalmas kvarcóra legyen. A vállalat minden anyagi és szellemi forrást a probléma megoldására fordított. 1969. december. 25-én a SEIKO-nak sikerült piacra tenni a világ első kvarcóráját, a „Seiko Quartz Astron”-t, ami hatalmas kereskedelmi előnyt jelentett a svájciakkal szemben. Ezek az órák annyiba kerültek, mint egy Toyota autó.

Miközben, még ugyanebben az évben kiadják a világ első automata stopper funkcióval ellátott karóráját, melyben a világon elsőként alkalmaznak a stabilitás és pontosság eléréséhez, függőleges kuplungozást és oszlopkereket.

1973.

A kvarcóra gyártásban elért sikereiből a SEIKO a kutatásra és fejlesztésre fektet óriási hangsúlyt. Bemutatják a világ első 6 számjegyű LCD kvarcóráját.

1975.

Megalkotják a világ első digitális kvarc kronográf (folyadékkristályos, elemes, stopperórát) karórát, beépített belső világítással (ez akkoriban nem volt triviális).

Még 1968-ban a SEIKO kapott egy levelet, mely megdöbbentette mérnöki gárdájukat, melyben egy Hirosima melletti profi búvár részletesen leírja azokat a speciális mélységi adatokat, amivel a professzionális búvárok 350 méteres mélységben találkoznak. A SEIKO vállalta a kihívást és 7 év kutatás után elkészült a világ első titán tokos, héliumszeleppel ellátott, nagy mélységben is jól olvasható búvárórája, a Professional Diver 600-as modell.

1979.

A SEIKO „életre kelti elsőszülött gyermekét”, a PULSAR-t. Kvarcóra kollekcióját elsőként az USÁ-ban mutatják be. Az anyavállalat elvéhez hűen a minőségre koncentrál. A minőség mellet, a legapróbb részletre is odafigyel. A piacon, a stílus és az ár tekintetében egyedülálló.

A PULSAR mára külön márkává nőtte ki magát és saját fejlődési pályára állt.

www.pulsarora.hu 

1982.

New York-ban bejelentik a „másodszülöttet”, a LORUS-t. Cél, a vásárlók minél szélesebb körének kiszolgálása. A LORUS kollekció milliók számára teszi lehetővé elérhető áron, olyan órák megvételét, ami a legutolsó divatot követve, minőséget szolgál. A márka széleskörű értékesítési- és szervizhálózata fejlődött ki szerte a világon. Mára kivívta az értékesítők és a fogyasztók bizalmát, mivel egy olyan óriási vállalat áll mögötte, mint a SEIKO.

www.lorus.hu

Közben a SEIKO kiadja a világ első TV nézésére alkalmas, fülhallgató csatlakozóval ellátott karóráját.

1983.

A világon elsőként piacra dobják az analóg-digitális (duál) kvarc stopperórát, melyet a híres forma egyes autókat is tervező olasz Giorgetto Giugiaro tervezett.

Valamint szintén a világon elsőként megjelenő hangfelvételre alkalmas karórát is ebben az évben adják ki.

1984.

A világ első csuklón viselhető 2000 karaktert memorizáló, hordozható, karórával összekombinált információs eszköz, számítógép kiadása.

1985.

A világ első 1000 méteres, kerámiatokos búvár karórája.

1988.

Ekkor kerül piacra a világ első KINETIC rendszerű kvarcóra, mely egy elektromechanikus szerkezet. (lásd: előző, szerkezetekről szóló részben.) Ez forradalmi változást hozott az óraszerkezetek fejlődésében.

A szerkezet egy új szemlélet kezdetét jelezte a vállalatnál, miszerint:

 „Az általunk lakott világgal összeegyeztethető terméket gyártunk.”

Az új hozzáállás nem csak a természetbarát termékek gyártására koncentrálódik, hanem kiterjed a vállalat gyáraira és irodáira is. Ezen, fenntartható fejlődésének törekvéseiért a SEIKO gyár több díjat is kapott. Az ezt követő évek a kinetikus szerkezet folyamatos fejlesztését hozták, mint pl.: az Ultimate Kinetic Kronográf szerkezet megalkotása.

1990.

A világ első speciális búvárórája, a “Scubamaster” M726 merülő asztallal és mélységmérő funkciókkal ellátott digitális karóra bemutatása, mely fontos adatok mutatásának leolvasását teszi lehetővé a mélytengeri búvárok számára.

1998.

A Grand Seiko új, szigorú szabványt vezet be a mechanikus órák pontosságában és a legmodernebb gyártási technológiában, mely új értelmet visz a hagyományos értékek értelmezésébe (lásd: szerkezetek bejegyzésünkön belül, kronométerminősítés ).

1999.

A Spring Drive „Csendes forradalmat” indít a világ első luxus mechanikus karórája, mely új szerkezeti megoldással, sikló mozgásával, kvarcóra pontossággal méri az idő valós múlását.

 A Sportura Ultimate kronográf bemutatása. A tokot kiváló minőségű rozsdamentes nemesacélból metszették, a tok és az üveg között fekete iongyűrű található. A számlap és a beágyazott csatrészek is ugyanabból a szénszálból készültek, mint amit a Honda F1-es versenyautóinak alvázánál használnak. A zafírüveges látvány hátlapon át látható a 7 mutatós szerkezetet működtető, különleges Kinetic „motor”. 

2000.

Lényeges változás kezdett kibontakozni az óragyártás területén. Délkelet-Ázsia lett az olcsó órák legnagyobb gyártója. Ezeknek az új forgalmazóknak nem volt szükségük az órapiac átfogó ismeretére, csupán egy megbízható beszállítóra és némi üzleti vénára. Ezeknél az un. „olcsó” divatóráknál a minőség és a műszaki megoldások másodlagos szerepet kaptak. Csupán a név vált lényegessé, mint pl.: egy híres sportszer-, napszemüveg-, autó-, kozmetikai márka neve szerepeljen az órán. Közben a svájci óraipar is talpra állt (erről a következő bejegyzésben említést teszünk).

A SEIKO órák eladásai csökkenni kezdtek. A nagyra nőtt vállalat nehezen átláthatóvá vált, lassan tudott reagálni a piaci változásokra. Aktuális lett a változás.

Micro Artist Studio, a – mindössze 8 főből álló elit mérnöki csapat, a SEIKO házon belül, azzal a küldetéssel jött létre, hogy a cég hagyományait és a japán tradíciókat együttesen jelenítse meg, a luxusórák kategóriájában.

2001.

Létrejött a SEIKO WATCH Corporation.

A Hattori család harmadik nemzedéke, Reijiro Hattori elhatározta, hogy az óragyártó részleg önállósodjon és saját igazgatása, célkitűzése és felelőssége legyen. Így egy kézbe és felügyelet alá került a SEIKO, mint makulátlan minőségű és hírnevű márka, valamint a „csemetékkel” a PULSAR és LORUS márkákkal együtt.

Az új vállalat kezdeti lépésként megvizsgálta az eladások visszaesésének okait, majd pontosan meghatározták, hogy mit akarnak elérni, a hazai- és világpiacon.

A szétválasztást az indokolta, hogy míg Japánban a SEIKO középkategóriás és luxus óráit veszik, addig külföldön elsősorban a SEIKO-t, mint márkanevet keresik. A SEIKO fő koncepciója a fejlesztés és letisztultság lett. Ennek érdekében a gyártást még további két részre osztották. A kvarcórákat a SEIKO-Epson, a mechanikus órákat a SEIKO-Instrument részleg gyártja.

A SEIKO kreatív gondolkodásuknak köszönhetően, ami az alapítótól napjainkig, minden leszármazottra jellemző, mára a svájci óragyártókkal vetekszik, amit Svájc is elismer.

2005.

A vállalat új fejlesztése a Spring-Drive, valamint a Kinetic Prepetuel szerkezettel szerelt Premier család a Basel-i világkiállításon debütált.

A Spring-Drive esetében, olyan újítást alkalmaztak a szerkezetben, melyet a mechanikus szerkezetben 72 órára növelte az energiatartalékot. A fejlesztés során mérnökei 230 szabadalmat nyújtottak be Japánban, az USA-ban és Európában. Mutatói siklómozgással járnak, az eltelt időt így töredezettség mentesen, folyamatosan mutatják, ez által az idő valódi múlását jelenítik meg. A másodperc egyetlen töredéke sem veszik kárba. A szerkezet zsenialitása abban áll, hogy a mozgatószerkezetben minden mozgás egy irányban történik, így a pontosságot befolyásoló súrlódás fel sem lép. Pontossága napi +/- 1 mp. A Spring- Drive órák 276 db alkatrészének 80 %-a található meg a hagyományos mechanikus óráikban. A szerkezetben megvalósított egyirányú körkörös mozgás 28 év kutatás és fejlesztés eredménye. A Grand Seiko luxusórák elismert szakembereiből álló társaság, a Time Zone megmérettetésén, a szavazatok 40%-át kapta. Így elnyerte az év órája címet, számos nagy nevet maga mögé utasítva. Holdfázist mutató és GMT (grinicsi pontos idő) változatban is megjelent. Bemutatása óta egyre több svájci gyártó érdeklődik a technológia iránt és a jövő óragyártó technológiájaként emlegetik.

A Kinetic Perpetual kaliber, a klasszikus óragyártás és a modern mikroelektronika diadala. A 0,4 mm vastag motor, az intelligens naptárszerkezet, 101 darabból álló fogaskerékrendszerének egyetlen energiaforrása. A szökőéveket egyedül a Perpetual Calendar órák mutatják pontosan. A figyelemre méltó naptárszerkezetet fotóérzékelő ellenőrzi. Az érzékelő felismeri a jeleket minden egyes fogaskeréken, megállapítja, kijavítja, és pontosan mutatja a dátumot, egészen 2100. február 28-ig. Az egyedülálló kinetikus önszabályzó motornak köszönhetően az óra, amikor 24 óráig nem viselik, „alvó” fázisba vált át. Ekkor a mutatók megállnak, az időmérés „csak” az óra belsejében megy tovább. Mikor az órát újra felveszik, a mutatók automatikusan a pontos időre állnak.

Még ugyanebben az évben a SEIKO kereskedelmi forgalomba hozza a világ első háromsávos, három ország (Japán, USA, Németország) szabványos atomóra (későbbi részekben részletesen írunk az atomóra működési elvéről) rádiójel hullámának vételére alkalmas Radio Wawe analóg (mutatós), Solar (napelemes) karóráját.

2006.

A tér és idő görbülete. A SEIKO, világelsőként alkotott meg egy különleges óraszerkezetet: az elektronikus tintasugaras, a világ első E-Ink óráját. Az elektronikus tinta vagy inkább papír, tetszőlegesen görbíthető, hajlítható. Energia felhasználásra is csupán akkor van szüksége, ha változik a kép. Az idő vagy bármely más adat széles kijelző területen jelenik meg, tökéletes olvashatósággal, bármilyen szögben, ezenkívül a kijelző lehetővé teszi a viselő számára, hogy számos megjelenési grafika közül válasszon az adott időben, beleértve a “nappali és éjszakai” hátteret is, amely káprázatosan egyszerű grafikai stílusban mutatja be az délelőttöt és a délutánt. Ez az óra elnyerte a Grand Prix de Geneve díját.

2007.

További fejlesztések eredményeként a Spring-Drive Chonográf bemutatása. Limitált példányban, 300 db készült belőle. Több órakészítő szerint igazi különlegesség, egy mechanikus óraszerkezetben, kerékáttétekkel megoldani a stopper funkciót, nem egyszerű feladat. Ebben az órában ezt egy 9 tagú mérnöki gárda, pár mm-es vertikális (oszlop) kuplunggal oldotta meg.

A SEIKO filozófiája szerint:

„A mesterek csak akkor tudják pontosan beilleszteni az elemeket, ha nemcsak összeszerelik az alkatrészeket, hanem el is tudják készíteni azokat.”

Ha egy ilyen típusú óra meghibásodik, az összeszerelést végző japán órásmesterhez küldik vissza javításra.

SEIKO Credor Spring Drive Sonnerie elnevezésű óra megjelenése. A mutatók sikló mozgással járnak körbe, miközben az idő elteltét óránként egy különlegesen tiszta harangjáték jelzi. A mással össze nem téveszthető Japán harang hangját választották erre a célra, mert egyedi hangzása, kimért tempója összhangban áll az idő természetes múlásával. A harang hangjáért, felelős mechanizmust, a levegő viszkozitása szabályozza súrlódásmentesen. Ez a teljesen tiszta hang mindig azonosan szólal meg. A 18 karátos rózsaarany tokba zárt remekműből mindössze 5 darab készült.

2009.

Az első hi-beat, 36000 fél lengésszámú szerkezet (lásd: óraszerkezetek bejegyzésünkben) megjelenése a Grand Seiko-ban.

Az Ananta bemutatása, a Bázeli óra világkiállításon (Ez a kiállítás a bejegyzés írásának idejére, a pandémia miatt megszűnt.). Ez a sorozat a Japán kultúra egyik jelképe, a szamurájok híres borotva éles kardja, a katana készítés ősi művészete ihlette. Az ananta jelentése végtelen, mely kifejezi a SEIKO törekvéseit a végtelen tökéletességre. Az óratok oldalán a katana tipikus íves vonala mutatkozik, különleges polírozással, a kard élének edzésvonalai tükröződnek vissza. A mutatók éle és a számlapjelzések is hűen tükrözik a legendás élességet. A 300db-os limitált szériát, Spring Drive Chronograph szerkezettel szerelték, de először a SEIKO történetében, hagyományos billegő által működtetett mechanikus szerkezettel is elérhető volt.

2010.

A Seiko Spring Drive Spacewalk emlékkiadás bemutatása. Ezt az órát kifejezetten űrsétához tervezték. A Nemzetközi Űrállomáson belül és kívül egyaránt hibátlanul teljesített az űrben. Megnyerte a Grand Prix d’Horlogerie de Genève sportóra díját.

A világ első EPD órája aktív mátrix rendszerrel. Ez az új kijelző rendszer megtartja a Seiko első E-Ink órájának minden olvashatósági előnyét, de sokkal gazdagabb képek és adatok megjelenítését teszi lehetővé az óra számlapján 80 000 képponttal, amelyek mindegyike négy különböző árnyalatra képes, és 300 dpi felbontást biztosít.

2012.

Bemutatják a világ első SEIKO Astron GPS Solar karóráját, mely saját mérnökeik által szabadalmazott, alacsony energiafogyasztású GPS vevő rendszer kifejlesztésével, a SEIKO képes volt a GPS műholdak hálózatán keresztül a globális pontos idő és dátum mutatására alkalmas órát létrehozni, mely felismeri a Föld 39 időzónáját. Az időmérés területén ismét elért forradalmi újítás, az 1969-es, a világ első kvarcórának tiszteletére az Astron családnevet kapta. Jelezve, hogy a SEIKO-ban óriási potenciál van.

2016.

A SEIKO először használ turbillon szerkezetet a CREDOR FUGAKU márkában, ami a világ legkisebb turbillonja. A turbillon a mechanikai mozgások gyártása területén a legnagyobb szakértelmet követeli. A számlapot egy Japánban híres és nagyra tartott festmény, Hokuszai; Kamakurai nagyhullám képe ihlette.

A Grand Seiko Sprig Drive mozgalom új mérföldköve, a 192 óra járástartalékkal bíró 9R01 szerkezet megjelenése. Ez a szerkezet olyan kifinomult mérnöki munka, ami maximalizálja az energiahatékonyságot, miközben csökkenti az alkatrészek közötti súrlódást.

2017.

A Grand Seiko független márkává vált a SEIKO-tól.

A Grand Seiko mindig is különbözött kialakításában, karakterében, kinézetében és újabban, kaliberében is a többi SEIKO szerkezetektől. Annak érdekében, hogy tovább erősítsék egyedülálló vonzerejét és szélesebb közönséget érjenek el, úgy döntöttek, hogy egy lépéssel tovább mennek, és a Grand Seiko-t teljesen különálló márkaként mutatják be.

2021.

A SEIKO óragyár 140. évfordulója.

2022.

Történelmi pillanat: a bejegyzés írásakor mutatják be a világnak a Grand Seiko Kodo-t, az első Constans-force Turbillon szerkezettel szerelt karórát, Genfben a Watches and Wonders kiállításon.

Egy videó többet mond minden szónál:

Összegzésként:
  • a SEIKO márka, egy magas minőségű, letisztult formavilágú, igényes órát takar, olyan vásárlóknak, akiknek nem kell megerősítés a mindennapokban.
  • A PULSAR márka az aktív, főleg vállalkozó réteget célozta meg, nagy gondot fordítva a legapróbb részletekre.
  • A LORUS márka a fiatalos, lendületes korosztály számára készült, változatos formavilágával mindig a legutolsó divatot tükrözve.

Bármelyik márkanevet említjük, a minőséget mindig a SEIKO óragyár háttere biztosítja, minden gyártási területen, saját mérnöki, gyártói, értékesítői gárdával. A Magyarországi képviselet pedig további biztosíték ehhez. www.seiko.hu

A SEIKO az egyetlen óragyártó, aki rendelkezik minden órakészítési fázis szakértelmével.

SEIKO székház napjainkban Ginza-ban, Tokióban

A SEIKO óragyár kiváló iskolapéldája, hogy egy egyszerű gondolatból indul ki minden, ami később nagyra nőve, akár multinacionális vállalattá fejlődhet, és ez benne van mindenkiben, Önben is. Csak merni kell a nagy álmokba belevágni.

Ezennel visszaértünk a jelenkorba. Jól érezte magát? Kellemes utazás volt? Óvatosan szálljon ki az időkapszulából.

Következő és egyben utolsó úti célunk egyenlőre titok. Annyit elárulhatunk, most már magunk mögött hagyjuk Japánt.

(Forrás: wikipedia, SEIKO magazin, Internet)

 

 

SEIKO ÓRAGYÁR
Scroll to top