EURÓPAI ÓRAIPAR FEJLŐDÉSE

Az előző részekben bebarangoltuk Japánt, ahol megtekintettük a szigetország két meghatározó, SEIKO és CASIO óragyárainak fejlődését.

Az időkapszula ismét készen áll. Most még messzebb megyünk az időben és sokkal több helyre. Itt fogunk barangolni Európában, az európai óratörténelem színes múltjában. A kontinens nem más, mint egy óriási kereskedelmi csomópont. Így a különböző iparágak dinamikus fejlődése biztosítva volt.

Felkészült? Indulunk!

Az óra története

Először tisztázzunk egy fogalmat:

  • Mi az idő?

A kérdés az, hogy az idő a világmindenség alapvető tulajdonsága, vagy egyszerűen az emberi faj szellemi megfigyelésének, azaz érzékelésünknek a terméke? Bár az erre a kérdésre adott válaszok ma még elégtelennek látszanak az idő fogalmának tisztázására, azok értelmezése és viszonyaik feltárása érdekes válaszokat eredményez.

  • Egy középkori egyszerű parasztember számára nemcsak az „időtudat”, de a „hazatudat” is egy szűk közegre koncentrálódott. Az emberek többsége a kis faluból, ahol élt alig-alig mozdult ki. Így egy középkori földműves, bár tudta, de csak ritkán mondta, hogy ő Magyar leginkább azt, hogy ő pl.: Nemtudomfalvi. Mivel iskolába nem járt és történelmet sem tanult, a múlt számára mindössze két előző nemzedéket (szülőket és nagyszülőket), a jövő pedig szintén egy-két generációt (gyermekeket és unokákat) jelentett. Szűkre szabott időben és térben élt. Napjait a világosság (pirkadat) és a sötétség (napnyugta) valamint a munka, napi ritmusa határozta meg (szántás, vetés, kihajtás, fejés, betakarítás, stb.). Nem volt szüksége a falu templomtornyának órájánál pontosabb időmérőre.
  • A templomban is csak azért volt fontos mérni az idő múlását, mert a szerzetesek, papok, spirituális vezetők szigorú napirend szerint éltek és ehhez a rendszerességhez nélkülözhetetlen volt az idő mérésére és jelzésére szolgáló eszköz.

Tehát elmondható, hogy az idő mérése sokkal jobban foglalkoztatta az emberiséget.

  • A nemesi és uralkodói rétegben a luxuscikkek iránti igény miatt fokozatosan jelentek meg a víz-, gyertya-, homok-, olaj stb. órák.
  • A fizika az időt lineáris, a múltból, a jelenen keresztül, a jövőbe való haladásként írja le, és a megfigyelt rendszer entrópiájának (rendezettségfok) növekedéseként értelmezi.
  • Einstein szerint a tér és az idő elszakíthatatlan egymástól.

A történelem kereke forog tovább és az egyre jobban felgyorsult világunk, egyre pontosabb beosztása kialakította az igényt a minél pontosabb és megbízhatóbb időmérők iránt.

  • Miközben a mai hétköznapi ember számára az idő csupán egy finommechanikai szerkezetbe zárt eszköz, ami befolyásolja az életét és nem más számára csak egy kiegészítő elem a mindennapokban. Nem tanúsít túl sok jelentőséget neki.

Pedig képzeljük csak el, ha hirtelen eltűnne minden óra és időmérő a földről.

Mekkora káosz lenne a világban?

  • a cégek napi beosztása széthullana,
  • a kórházak betegellátása szintén szétesne,
  • a sportolóknak fogalmuk sem lenne az eredményeikről,
  • a kutatók nem tudnának egy kísérletet sem elvégezni,
  • a tömegszállító járműveknek nem lenne menetrendje,
  • a kereskedelmi csomópontok (repterek, kikötők, állomások) megbénulnának,
  • az iskolákban meddig tartana egy tanítási óra (Kakaskukorékolástól, napnyugtáig, vagy amíg a Nap delelőre ér?), stb.

Az idő ekkor sem állna meg csupán a jelzésére szolgáló eszköz az, ami biztonságot jelent rohanó világunkban. Becsüljük hát meg és ne csak egy jelentéktelen tárgyként kezeljük az órát. A továbbiakból kiderül mi mindenre volt szükség ahhoz, hogy az évszázadokon át tartó, egymásra épülő felfedezések, mérnöki bravúrok sokaságából megszülethessen és mára életünk természetes részévé válhasson az óra.

EURÓPAI ÓRAIPAR FEJLŐDÉSE

Szállóigeként terjedt el Európában, hogy:

„Pontos, mint egy svájci óra”

Ez azért vált lehetségessé, mert Svájc tökéletes ország az óraipar kifejlődésének. Földrajzi fekvése, domborzata és mérete miatt más iparágakban szűkösen tudott jeleskedni.

Pedig nemcsak svájci feltalálók voltak jelen az órák fejlődésében. Több Angol, Francia, Német, Amerikai és Japán mester kitartó, alázatos munkájára volt szükség, hogy az óra olyan egésszé lényegülhessen, mint amilyennek ma látjuk.

A teljesség igénye nélkül időrendben felsorolunk közülük néhányat:

1409.

Történelmi feljegyzés szerint Schaffhausenben egy Rheinau-i barát elkészíti a St. Johann templom ütőóráját.

1485.

Leonardo da Vinci vázlatot készít egy óráról.

1500.

Peter Henlein Németországban létrehozza a zsebóra ősét a függő órát.

1552.

Jost Bürgi óramechanikus, matematikus, IV. Vilmos hesseni tartománygróf, majd II. Habsburg Rudolf császár udvari órása, megannyi csillagászati órát és műszert készített.

Ő alkalmazta először a másodpercmutatót.

1656.

Christian Huygens Holland fizikus, matematikus, csillagász, a francia akadémia tagja, majd elnöke. Számos új szerkezeti elemet alkotva feltalálja az ingaórát.

1675-ben Robert Hook-kal párhuzamosan feltalálta a hajszálrugót és billegőt.

1666.

William Clement Angol órás a Celement gátszerkezet megalkotója. Ő alkalmazta először a rugósinga felfüggesztést.

1687.

Daniel Quare szabadalmaztat egy ismétlő szerkezetet, ami óránként, félóránként, negyedóránként, de akár percenként is hangjelzéssel jelzi a pontos időt.

1695.

Thomas Tompion londoni órás, az Angol óraipar ősatyja. Munkássága alatt, több mint 500 asztali és álló ingaórát, mintegy 6000 zsebórát, valamint megannyi csillagászati órát készített.

Elsőként alkalmazta a hajszálrugós billegőt szabályzóként. Egyik találmányát, a teknő járatot tanítványa Graham fejlesztette tovább henger gátszerkezetté.

A Westminster székesegyházban temették el.

1704.

Nicolas Fatio először alkalmaz, a súrlódásból adódó kopás és pontatlanság csökkentése érdekében átfúrt követ óra csapágyként. Ő még természetes rubint és zafírt használt. Ma ezeket szintetikus kövekkel helyettesítik.

1715.

George Graham, Tompion tanítványa, később üzlettársa, majd a mester halála után az üzlet továbbvivője, megalkotja a róla elnevezett nyugvó gátszerkezetet, majd 1720-ban a fent említett henger gátszerkezetet. Halála után mestere mellé temették.

1724.

 Jean Baptiste Duertre Francia órás a duplex gátszerkezet feltalálója.

1759.

Thomas Mudge Angol órás, Graham tanítványa a szabad horgony gátszerkezet kifejlesztője. A billegőnek szabad lengést biztosító villás horgonyt fejlesztett ki és ehhez elsőként alkalmazott drágakő horgony karmokat.

1776.

Abraham Louis Breguet Francia órás, a Francia Akadémia tagja, önálló műhelye és boltja volt Párizsban.

  • bimetál (különböző hő tágulású fémek használata a minél nagyobb pontosság elérésében) hajszálrugó kulcs,

Találmányai:

  • bimetál hőmérő,
  • bimetál kompenzált billegő,
  • a hajszálrugó végének felgörbítésével szabályozta a rugó pontosságát (Breguetrugó),
  • rugalmas csapágyazás,
  • 1790 körül a Turbillon megalkotása,
  • 1801 elsőként alkalmaz zafír hengert óráiban,
  • elsőként alkalmaz acél gátszerkezetet,
  • a hangjelzésre feltalálja a spirálrugós gongot (ma is ezt alkalmazzák),
  • a zsebórákhoz különleges felhúzó kulcsot készít (a mai felhúzós szerkezetekben még mindig ezt az elvet használják),
  • először alkalmaz golyós csapágyazást órákban,
  • kísérletezik az automatikus felhúzással.

A saját korában ő készíti a hírességek és tehetősek óráit. XVI. Lajos és Napóleon több órát készíttet vele. Ma Breguet órái a gyűjtők féltve őrzött kincsei.

A Breguet óragyár, és mint óramárka Svájcban, a mai napig működik.

Még ebben az évben Johann Baptist Schwilgue Francia óramechanikus és matematika tanár, feltalálta a mechanikus öröknaptár szerkezetet. Ő a híres Strassburgi Székesegyház órájának tervezője.

1780.

 Abraham Louis Perrelet feltalálja az automata szerkezetet, de még nem karórákban.

1807.

Thomas Young nevéhez fűződik a kronográf modul (stopper) feltalálása.

1819.

Jacques Barthélémy Vacheron Svájci órás megalkotja az első svájci horgony gátszerkezetű órákat, majd megalapítja a ma Vacheron & Constantin óragyárat. A gyár tervezője Georges August Leschot már ekkor szorgalmazza a sorozatgyártás jelentőségét, és erre alkalmas gépeket tervez.

1820

Lord Edmund Becket Denison a londoni parlament tornyában található Big Ben óra tervezője.

1831.

Joseph Thaddaeus Winnerl, Breguet tanítványa szabadalmaztatja az óraműtől függetlenül megállítható másodpercmutatós stoppert.

1832.

A Longines óragyár megalapítása.

1833.

Antoine Le Caultre megnyitja saját órakészítő üzletét, a mai Jager-Le Caultre óragyár őse.

1842.

Adrien Philippe Svájci órás feltalálja a korona (mutatók beállítását szolgáló gomb) felhúzású szerkezetet. Antoine Norbert de Patek gróffal 1845-ben megalapítják a mai is híres Patek Philippe óragyárat.

1844.

Adolf Ferdinand Lange Német órás, aki korának leghíresebb órásainál tanult. Megalkotta a pecek gátszerkezetű zsebórát, aminél már Breguet-rugót alkalmazott. 1845-ben Glashütte-ben óragyárat alapít. 1850-ben kifejleszti a Glashütte-i horgony gátszerkezetet és ekkortól koronás felhúzást is alkalmaz.

Adolphe Nicole ebben az évben megoldja a stoppermutató nullára állítását.

1848.

Louis Brandt saját műhelyt nyit Svájc, francia nyelvű területén, La Chaux de Founds-ban, ami később a ma ismert Omega óragyár lesz.

1856.

Egy szerkezetgyártásra szakosodott gyárból Josef Girard orvos és Urs Schild tanár megalapítják az Eterna óragyár elődjét, mely 1876-ra születik meg.

1860.

Megalakul a Heuer óragyár.

1865.

A Zenith óragyár születése.

1868.

Az IWC Schaffhausen óragyár létesítése.

1881.

A Movado óragyár létrejötte.

Kis kitérő, emlékeztető az előző bejegyzésünkből (utazásunkból):

Kintaro Hattori Japánban megalapítja a mai SEIKO óragyár alapját, a K. Hattori & Co. cégét, a  Seikosha elődjét.

1884.

Angliában Greenwich városát ekkor nyilvánítják hivatalosan a kezdő meridiánnak.

1892.

Az amerikai Hamilton óragyár alapítása.

1905.

Hans Wilsdorf megnyitja a Rolex óragyárat.

1914.

Az Eterna gyár bemutatja az első ébresztős karórát.

1924.

John Hardwood szabadalmat jelent be az első automata karórára.

1926.

A Rolex bemutatja az első vízálló karórát.

1928.

W. A. Marrison elkészíti az első kvarcórát, de az még nem karóra.

1947.
Straumann kifejleszti a törésmentes órarugót.
1957.

A Hamilton óragyár bemutatja a világ első elemről működő, de nem kvarc vezérelt karóráját.

 A RADO óragyár megalakulása.

1962.

A RADO a high- tech kerámiát felhasználva elkészíti a világ első karcmentes lánccal- és tokkal szerelt óráját.

Még ebben az évben, a svájci ETA, aki 1793 óta gyárt óraszerkezeteket az óraipar számára, bemutatja ez első kvarcórát, mely elemről működik, de még ez sem karóra.

1969.

A Japán SEIKO óragyár a világon elsőként hoz forgalomba sorozatgyártásra alkalmas kvarc karórát. A svájci óraipart ez alapjaiban rengette meg, aminek hatására óriási strukturális és szemléletbeli változtatásokra volt szüksége, hogy ma is versenyben maradhasson. A svájciak a mai napig tisztelik és elismerik a SEIKO óragyárat.

1972.

A Longines és a SEIKO bemutatja az LCD-t (folyadékkristályos kijelező).

1983.

Nicholas Hayek létrehozza a svájci SWATCH óramárkát. Évente közel 700 millió db-ot ad el belőle, majd később a csőd közelébe került patinás óragyárak felvásárlásával, megmenti a svájci óraipart a teljes pusztulástól. Swatch Group néven a svájci óragyártás teljhatalmú ura lett.

(Későbbi bejegyzésünkben erről még bővebben írunk.)

1985.

Svájcban a Heuer óragyár összeolvad a repülőgép műszereket gyártó TAG-gal, így létrejött a TAG-Heuer óragyár.

1986.

Az Audemars Piguet óragyár bemutatja a Breguet 1790-es találmányának kicsinyített változatát, az első turbillon óraszerkezeti egységgel szerelt karóráját.

2005.

A SEIKO Spring Drive nevű órájával csendes forradalmat hirdet az óraiparban. A Svájcban évente megrendezett Bázeli Óra Világkiállításon, olyan szerkezettel jelenik meg, melyben különleges technikai újításuknak köszönhetően, a mechanikus órákban a másodpercmutató folyamatos sikló mozgással halad körbe, mintegy tökéletesen mutatva az idő valódi múlását. Mind ez 28 évi kutató és fejlesztő munka eredménye. Ez alatt, 230 szabadalmat nyújtottak be a világ különböző részein.

Ebben az évben Becsei Áron Magyar óráscsalád sarja megalkotja a világ legkisebb ingaóráját.

2007.

A SEIKO Credor Spring Drive órájának bemutatása. Az óraszerkezete, olyan világ szabadalom, amely a japán harang tiszta hangján szólal meg. Technikai újítás, hogy a harang hangjáért felelős mechanizmust a levegő viszkozitása szabályozza.

2008.

Becsei Áron a bázeli kiállításon bemutatja a világon egyedülálló 3 tengelyes turbillonnal szerelt karóráját, a PRIMUS –t.

A Zenith megalkotja a Zero- G turbillon mechanizmust. Ez az óraszerkezeti egység bármilyen helyzetben biztosítja a billegő és gátszerkezet állandó pozícióját.

2009.

A TAG-Heuer megjelenik a Monaco V-4 szerkezettel. A hagyományos automata órák forgó rotorjával szemben, itt a lengő súly egyenes vonalú mozgást végez. Különlegessége még, hogy az áttételeket fogas szíj hajtással oldották meg.

2022.

A SEIKO a Watches and Wonders kiállításon bemutatja a Grand Seiko első Constant-force Tourbillon szerkezettel szerelt óráját, a Grand Seiko Kodo.

Utunk végére értünk, bár lólépésben, de vissza értünk a jelenbe.

Reményeink szerint tiszta képet kaphatott, hogy az óra több mint 500 éves fejlődése töretlen és az emberiséggel együtt fejlődik tovább, mert nekünk, embereknek szükségünk van rá, hiszen mindennapi életünk meghatározó része.

Látható, hogy az óraszerkezetek fejlődésének, fejlesztésének nagy része Európába, Svájc és környékére tehető. De ne felejtsük, hogy a japán SEIKO képes volt megingatni ezt a büszkeséget és felnyitni a svájciak szemét, hogy a világ más országaiban is vannak tehetséges órások. Mi pedig joggal lehetünk büszkék Becsei Áronra.

  • Mit hoz a jövő?

Időkapszulánk sajnos nem képes a jövőbe menni (ezen még dolgozunk), de egy biztos a tömegkommunikáció, a mikroelektronika és a digitálisipar fejlődése ezt az ágazatot sem fogja elkerülni a jövőben. Az órára, mint az idő egyre pontosabb mérésére szolgáló eszközre, a jövőben még inkább szükségünk lesz.

Levezetésként egy rövid animációs videó a mechanikus óraszerkezet működéséről, melynek részletei, így az utazás végén már ismerősek lesznek: 

Reméljük ezen az úton is jól érezte magát és a jövőben szintén velünk tart!

Következő utunk során az egyik leghíresebb európai óragyár történetébe pillantunk be, hogy melyikbe, az most még legyen titok.

Forrás: Wikipedia, Internet (a képekre kattintva elérhetőek az oldalak és a képek forrása), valamint:

Antik órák; Babucs Éva szerkesztésében, Geopen Könyvkiadó 1998 

Óraművek Időutazás korok, szerkezetek, stílusok és márkák világában; Babucs Éva szerkesztésében, Geopen Könyvkiadó 1987

EURÓPAI ÓRAIPAR FEJLŐDÉSE
Scroll to top