ÓRAÜVEGEK

Milyen a jó óraüveg?

Valószínűleg előfordult, hogy Önnek is gondot jelentett ez a kérdés, de az is lehet, hogy még nem gondolkodott el ezen, pedig az óragyárak igen változatos anyag és formavilággal látják el termékeiket. Nézzünk néhány igen gyakori típust, melyiket miért érdemes választani, ha óravásárlást tervez.

Üveg

Gyakorlati szempontból üvegnek azt a mesterséges terméket nevezzük, mely izzó állapotra hevítve savak, bázisok vagy sók egyesüléséből keletkezik, végül túlhűtéssel átlátszó vagy áttetsző, szilárd, kristályszerkezet nélküli testé merevedik. Az üveg tulajdonságait az előállításához felhasznált fémes vagy nemfémes oxidok befolyásolják.

Hétköznapi értelemben az üvegek vízben oldhatatlanok, mégis a légköri nedvesség és egyes anyagok oldatai kis mértékben oldják. Ezért van az, hogy a régészek csak ritkán találnak üveg leleteket.

Minden gyorsan lehűlt üvegben mechanikai feszültségek vannak. Hűlés közben, először a felületi részek dermednek meg, ami nyomást fejt ki a belső később lehűlt területekre. Ha ilyen feszültség alakul ki az üvegben, akkor a későbbiekben minden külső behatás nélkül repedés vagy törés következhet be.

Az így keletkezett feszültséget el kell tüntetni még a gyártás során. Speciális műszerrel megvizsgálják, és ha hibát találnak, akkor az üveget olyan hőfokra melegítik, hogy ne veszítse el az alakját, a belsejében csekély elmozdulások jöjjenek létre, miáltal a feszültségek kiegyenlítődnek.

Az óraipar többféle üveget alkalmaz.

Műanyag üveg

Hétköznapi felfogásban üvegnek nevezik az akril üveget is.

Valódi neve polimethilmethacrylat (PMMA), Plexi néven talán többen ismerik. Értékes anyag, melyet 1933-ban fedeztek fel, kőolajból és földgázból előállítva. Talán a legszélesebb körben alkalmazott műanyag a világon.

  •          sűrűsége kb. fele az üvegének, ezért nagyon könnyű,
  •           kismértékben sav- és lúgálló,
  •           ellenállóbb, rugalmasabb az üvegnél,
  •           megmunkálása egyszerűbb,
  •           nem mérgező viszont
  •           könnyen karcolódik,
  •           jól polírozható (minden polírozás anyagveszteséget eredményez és vékonyítja az anyagot),
  •          ütésnél törik-reped, ugyanakkor pótlása olcsó

Rugalmasságának köszönhetően kevés problémát okoz az órák tömítésénél. Sok esetben a vízálló óráknál fémgyűrűs műanyag üveget használnak, mivel nem változtatják formájukat, nyomás vagy hőmérsékletváltozás közben. Az említett előnyök miatt, előszeretettel alkalmazzák ezt az üvegtípust a sport- vagy munkaórák gyártásánál. Mind e mellett, költségkímélő előállításának köszönhetően az ilyen üveggel ellátott órák ára kedvezőbb a most következő anyagokkal szemben.

Keményített ásványüveg

A hétköznapi viseletre tervezett órákon lévő üveg, értékes sziliciumoxid (SiO2) alapú ásványi üvegek. Felületük vegyi (ásványi) kezeléssel, vagy hevítéssel (edzéssel) keményített. Kétszer keményebb a hétköznapi üvegnél. Bonyolult eljárással csökkentik az anyag felületi feszültségét, ennek a felületkezelésnek köszönhetően megmarad az üveghez hasonló rugalmassága, de ellenállóbb az üveggel szemben, és ezek a tulajdonságai teszik előnyösebbé a zafír üveggel szemben is. Vízállóak, nem színeződnek el. Ezért az óraipar egyik legkedveltebb és legtöbb óránál alkalmazott üvege. Polírozásuk igen időigényes, költséges, ráadásul szerkezeti elváltozásokat okozhat az anyag belsejében, ami töréshez vezethet. Ezért, ha már gondolkodott a karóráján lévő ilyen óraüveg polírozásán, helyette inkább a szakszervizekben történő pótlása javasolt.

Előny:

  •           könnyebb karcolódástól védett, DE NEM karcálló!
  •           savnak, lúgnak ellenáll
  •           alacsony a fénytörése (tükröződése)
  •           enyhén ütésálló, DE NEM ütés biztos!

Hátrány:

  •           nem törésálló (extrém körülmények között használva csorbul, reped, törik vagy akár szét is robbanhat)

Zafír üveg

A Zafír korundkristályos aluminiumoxid (Al2O3). Ebből az anyagból készülnek az ipari rubinok (a következő részben erről bővebben), csiszoló papírok, kövek is. Tiszta állapotban színtelen. A szintetikus Zafír jobb, mint a természetes, mert homogénebb és kevesebb anyaghibával rendelkezik. Ipari körülmények között állítják elő speciális kemencében.

2050 0C fokon megolvasztják az alapanyagokat, melyek hűlés közben jégcsaphoz hasonlóan kikristályosodnak. A végterméket gyémántvágóval méretre és formára vágják, majd átlátszóvá polírozzák.

Ellenálló a karcolással szemben, amelyek normál napi használat mellet előfordulnak, viszont ez nem azt jelenti, hogy elpusztíthatatlan. Veszélyt jelent rá az olyan anyagokkal való érintkezés, mint a gyémánt, korund, kvarckristály, fémoxidok (csiszolókő, papír, tűreszelő, kőpadló, betonfal, stb.) Ezektől pillanatok alatt megkarcolódhat. Kemény felületre esés esetén csorbulhat, törhet. Fontos az óvatosság!

Polírozására ugyanaz vonatkozik, mint az ásványüvegére. Előállításából adódóan drágább a pótlása. Az óraipar ezért leginkább elegáns, alkalmi óráknál alkalmazzák szívesen, ahol feltételezhetően nem lesz az óra nagyobb behatásnak kitéve.

Előny

  •           nagyon kemény, karcolásmentes (de bizonyos anyagok karcolhatják)
  •          savnak, lúgnak ellenáll

Hátrány:

  •           törékeny (keménységéből adódóan)
  •           drága (előállításának következtében)
  •           erős a fénytörése (tükröződik)

A tükröződés kiküszöbölése érdekében, ma gyakran találkozhatunk még az ásványi üvegeken is, a szemüvegekhez hasonlatos tükröződésmentesítő bevonattal (az a bizonyos szögben látható enyhén kékes „csillogás” az üvegen), mely növeli az óra értékét. Ezzel a bevonattal e miatt leginkább a drágább órákon találkozhatunk.

 

Összegzésként

Az üvegek fizikai tulajdonságai:

  •           sűrűség,
  •           fajhő,
  •           húzási-nyomási szilárdság,
  •           rugalmasság,
  •       hővezetés,
  •           fénytörés,
  •           színszórás, stb.

Látható, hogy az üvegfajták széles határok között mozognak és ezek a tulajdonságok teszik lehetővé a sokféle óraüveg előállításának lehetőségét, melyek közül az óragyártók a célra legmegfelelőbbet választhatják ki. A cél pedig mindig a fogyasztók igényeinek és az óragyárak technikai lehetőségeinek, tapasztalataiból eredő javaslatainak találkozásán alapszik.

Az óragyártás során felhasznált üvegeket, fontosabb fizikai jellemzőiket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

 

Típus

 

 

Összetevők

 

 

Sűrűség

 

Keménység

Hv

 

 

Hőállóság 0C fok

 

 

Fényáteresztés

%

 

 

Relatív fénytörés levegőn

 

 

Akrilüveg

 

 

PMMA

 

1,16-1,2

 

20-60

 

80-100

 

92-93

 

1,48-15

 

Nátriumszilikát

üveg

 

 

SiO2+ Na2O+ CaO stb.

 

 

2,49-52

 

550-700

 

680-730

 

90-92

 

1,51-1,52

 

Bórszilikát üveg

 

 

SiO2+B2O3+Na2O stb.

 

 

2,51-5,7

 

600-950

 

680-700

 

90-92

 

1,5-1,52

 

Zafír

 

 

Al2O3

 

3,97-4,03

 

1800-2200

 

2000-2100

 

85-88

 

1,76-1,77

 

Érdekességek

Az egyes óragyárak az általuk kifejlesztett üvegeket különféle névvel látták el.

A SEIKO pl.: a táblázat 2-3. sorában lévő üvegét „HARDLEX” márkanévvel védte le, és a hétköznapi viseletre szánt óráihoz alkalmazza. A „HIGH –QUALITY HARDLEX” bórszilikát üveget pedig átlagos sport- vagy búvár órákhoz készítenek.  

Ezeknél az óráknál az üvegnek sokféle szempontnak kell megfelelnie, mint:

  •           nyomás-,
  •           ütés-,
  •           kopás-,
  •           hő-,
  •           vízállóság,
  •           tartósság, melyre ez a leghatékonyabb megoldás

A SEIKO óragyár óráihoz minden alkatrészt, így az óraüvegeket is saját mérnöki gárdájával, házon belül állítja elő. Míg a legtöbb óragyár (a nagyokat kivéve) és itt a Svájciakat, Németeket is beleértve, erre szakosodott nagyobb üveggyártó vállalatoktól vásárolják az óráik előállításhoz szükséges, adott paraméterek igényeiben rendelt óraüvegeket.

Szintén gyakori a SAPPHIRE (Zafír) üveg elnevezés és ma talán ezt ismerik többen, amit több óramárka használ.

Az üvegek keménységét leginkább a 10 egységes MOH skála alapján határozzák meg.

Ezen a skálán a Gyémánt a 10-es (a legkeményebb anyag), a Zafírüveg a 9-es, a HARDLEX, és a keményített üveg a 7-es keménységi szintet kapta. Minél magasabb ez a szám, annál ridegebb, törékenyebb és drágább az anyag.

Az óraüvegek formája

Alapanyagtól függetlenül két általános formát különböztetünk meg.:

  •           sík
  •           domború (hajlított)

Alakjuknak csak a mérnöki képzelet szab határt.

A síküveg előnye:

  •           torzításmentesen leolvasható az alatta lévő számlap,
  •           szinte tökéletes zárást biztosít az óra tokjának (főleg a kerek típus), mivel jól besüllyeszthető a tokba

Hátránya:

  •           igen érzékeny a törésre,
  •           víz alatt erősen tükröződik, megnehezítve az óra leolvasását

E probléma megoldására az óragyártók az üveg belső felületét antireflexáns (tükröződésmentes) bevonattal látják el, ami növeli az előállítási értéket.

 

A domború üveg előnye:

  •           ellenállóbbak a töréssel szemben (gondoljunk a tojásra), 
  •          az íves forma kiküszöböli a tükröződést,

Hátránya:

  •           torzítja a számlap képet,
  •           könnyebben karcolódik, főleg a görbület középső területén, ami idővel nehezíti az óra leolvasását és esztétikailag sem nyújt szép látványt.

Mostanra már Ön is láthatja, nincsenek könnyű helyzetben az óragyárak mérnökei, mikor el kell dönteniük, milyen típusú üveget alkalmazzanak leendő termékükön. Igen színes és széles a paletta pedig ez csak egy apró pont az óragyártási folyamat egészéhez képest.

 

Jó tanács!

Vásárlás előtt feltétlenül döntse el, milyen típusú órát szeretne (sportos, elegáns, vízálló, alkalmi stb.), mert ettől függ, azon milyen üveg legyen. Üzletünkben mindig kérje ki ezzel kapcsolatban a véleményünket.

Ha így tesz, a későbbiekben nem érheti csalódás.

 

A képre kattintva nézzen szét termék kínálatunk között!

ÓRAÜVEGEK
Scroll to top